Az egész napos próba után mindenki várta már az estét, hiszen a tét óriási, a győztes lesz a RAYAN új arca, emellett pedig aláírhat egy modellszerződést. Az emberek lassan szállingóztak be a terembe, megjöttek a sajtósok, a családtagok, a márka különböző kedvelői, rajongói. 10-15 perces késéssel elkezdődött a divatbemutató, a profi modellek elindultak lefelé a lépcsőn, a pólókat leggingsel vagy szoknyával párosították, hajuk egységes göndör loknikban lobogott, ahogy tempósan végigsétáltak a kifutón. Miután a divatbemutató véget ért, mi jöttünk, a modellverseny résztvevői. A lépcső tetején vártunk, mindenki izgult, a koreográfiára összepontosított. Mikor én következtem, a lábaim úgy remegtek, mintha össze akarnék esni, de szerencsére sikerült végig menni és bemutatni a pózomat (amit a verseny után megfogadtam, hogy otthon még tökéletesítem). Körülbelül 30 lányból választották ki a legjobb 8-at, akikre fent egy egységes piros ruha várt. A legjobb 8 utána pedig az első 4 helyezett következett. Nem árulok el nagy titkot, hogy az első 8 lány mind magas, modell-alkat volt, hosszú hajjal, baba arccal. Sajnos én a 164 centimmel labdába se rúghattam mellettük, de nem is ez volt a célom. Nem azért jelentkeztem, hogy nyerjek, hanem mert ez egy remek alkalom volt arra, hogy új embereket ismerjek meg, új dolgokat próbáljak ki, új kapcsolatokat teremtsek. Ha ebből a szempontból nézem, én már nyertem is. Maradandó élmény volt, remélem jövőre is részt vehetek az eseményen, ha nem is modellként, de bloggerként biztosan.